Illeték

🏡  Vagyonszerzési illeték – 2025-ben érvényes szabályok (NAV, Itv. alapján)

Ingatlanvásárlás esetén illetéket kell fizetni? Igen, de nem minden esetben!

A visszterhes vagyonátruházási illeték szabályait a 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (továbbiakban: Itv.) tartalmazza. Az alábbiakban összefoglaljuk a 2025-ben érvényes legfontosabb szabályokat, különös tekintettel az ingatlanvásárlás, lakáscsere, első lakáshoz jutás, egyenes ági rokoni szerzés és speciális kedvezmények eseteire.

🔢  1. Általános illetékkulcs – Itv. 19. §

• A visszterhes vagyonátruházás általános illetékkulcsa 4%.

• 1 milliárd forintot meghaladó forgalmi érték esetén a felettes rész után 2%, de maximum 200 millió Ft illeték fizetendő ingatlanonként.

Ez vonatkozik:

• lakásokra, házakra,

• telkekre, üdülőkre,

• orvosi praxisjogra,

• tartási vagy életjáradéki szerződés alapján szerzett vagyonra is.

👪  2. Illetékmentesség egyenes ági rokonok között – Itv. 26. § (1) z)

Illetékmentes a vagyonszerzés, ha az egyenes ági rokonok között történik, legyen az:

• szülő-gyermek,

• nagyszülő-unoka viszony,

• vagy örökbefogadott és örökbefogadó között.

A NAV fizetési meghagyás kiadása nélkül, az ügyiratban jegyzi fel az illetékmentességet.

🏠  3. Első lakásvásárláshoz illetékkedvezmény 35 év alatt – Itv. 21. § (6)

Ha a vagyonszerző:

• 35. életévét még nem töltötte be, és

• első lakástulajdonát szerzi,

• akkor 50%-os illetékkedvezményt vehet igénybe, 15 millió Ft forgalmi értékhatárig.

🔁  4. Lakáscsere – Itv. 21. §, 26. § (1) y)

Lakáscsere vagy cserét pótló vétel esetén a fizetendő illeték alapja:

• az új lakás és az eladott régi lakás forgalmi értékének különbözete.

Ha a vásárolt lakás olcsóbb, mint az eladott (vagy cserélt), akkor negatív illetékalap esetén nincs illetékfizetési kötelezettség.

Ez kizárólag magánszemélyekre vonatkozik.

🔄  5. Visszlízing – Itv. 26. § (1) x)

Illetékmentes az olyan ingatlan-lízing ügylet, ahol:

• az ingatlan korábban a lízingbevevő tulajdonában volt, és

• csak a lízingszerződés érdekében került átmenetileg a lízingbeadóhoz,

• majd a futamidő végén visszakerül a lízingbevevőhöz.

🚜  6. Termőföld illetékmentesség – Itv. 26. § (1) p)

A termőföldvásárlás illetékmentes, ha a szerző:

• őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó vagy családi gazdálkodó, és

• rendelkezik mezőgazdasági regisztrációs számmal (MVH vagy MÁK),

• a földet legalább 5 évig műveli és nem idegeníti el.

Fontos változás: az 5 év számítása a birtokbaadás napjától indul, nem a szerződéskötéstől!

Ha az elidegenítés közérdekű cél vagy kisajátítás miatt történik, a kétszeres illetéket nem kell megfizetni.

⚖️  7. Egyéb változások és eltörölt szabályok

• Az Itv. 23/C. § – feltűnő értékaránytalanság esetén fizetendő illeték – hatályon kívül lett helyezve.

• Az önkéntes földcsere, ha birtokösszevonásra irányul, nem minősül elidegenítésnek (Itv. 26. § (18)).

💡  Gyakori kérdés: Mikor nem kell illetéket fizetni?

✔️ Egyenes ági rokonok közötti vásárlás

✔️ Házastársak közötti vagyonszerzés

✔️ Első lakás 35 év alatt, 50% kedvezmény

✔️ Olcsóbb lakás vásárlása korábbi eladás után

✔️ Visszlízing

✔️ Őstermelők, gazdálkodók termőföldszerzése

📄  Bejelentés és ügyintézés – NAV eljárásrend (Itv. 91. §)

• Az illetékkötelezettség a tulajdonszerzés időpontjával keletkezik.

• A bejelentést jellemzően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyző hatóság (földhivatal) továbbítja a NAV felé.

• A NAV ez alapján küldi meg a határozatot vagy fizetési meghagyást.

📞 Lépjen velünk kapcsolatba!

Ha segítségre van szüksége vagyonszerzési illeték ügyintézésével, vagy ingatlanügylet előtt áll, tapasztalt szakértőink segítenek eligazodni a jogszabályok és kedvezmények világában.

Frissítve: 2025. június 4. – forrás: NAV, Itv. (1990. évi XCIII. törvény)

Kapcsolódó NAV füzetszám: 19. sz. – A visszterhes vagyonátruházási illeték